Tájékoztatás a mezőgazdasági betakarítási munkák tűzvédelméről
Aratás idején is figyeljünk a tűzesetek megelőzésére!
Az enyhe téli, és kedvező tavaszi időjárásnak köszönhetően a nyári betakarítási munkák korábbi időpontokra tevődnek át. Ennek során is kiemelt figyelmet kell fordítani a szabályok betartására, hiszen tűzveszélyes tevékenységről lévén szó, akár figyelmetlenségből is tűz keletkezhet.
2015. június 22.
A mezőgazdasági erő és munkagépek
A kalászos termény betakarítási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban legalább 1 db 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni. A betakarítási munkák során használt, ötnél több mezőgazdasági járművet érintő műszaki ellenőrzés esetén, annak tervezett időpontját 10 nappal előbb írásban a katasztrófavédelmi kirendeltségnek be kell jelenteni. A műszaki ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni.
Az üzemelő erő- és munkagép kezelője a munkavégzés megkezdése előtt és annak befejezése után közvetlenül és munkavégzést megszakító szünetekben köteles a kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani.
Figyelni kell arra is, hogy sehol se csepegjen az üzemanyag vagy hidraulika-folyadék, mert ez nagyban segítheti egy esetleges tűz terjedését.
A tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen.
A járműveken olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén nem végezhető. Munkaszünet idejére az aratógépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védőszántáson kívül kell az arató-, erő- és az egyéb munkagépet elhelyezni.
Az aratás tűzvédelmi szabályai
A kalászos termény betakarítását a közút és a vasútvonal mentén kell először elvégezni. A learatott kalászos terményt, szalmát a vasútállomástól legalább 100 méter távolságon belül el kell távolítani, és legalább 3 méter széles védőszántást kell alkalmazni.
3 m széles védőszántást kell készíteni továbbá abban az esetben is, ha a munkaszünet idejére a kombájnt nem tudják a gabonatáblától, kazaltól legalább 15 méter távolságban leállítani. Kiemelten fontos, hogy a dohányzás veszélyeit a betakarítási munkálatok közben is szem előtt tartsuk, hiszen egy rosszul eloltott cigaretta, vagy egy aprócska parázs miatt hatalmas területek válhatnak a lángok martalékává. Éppen ezért a gabonatáblán még a járművek, erő- és munkagépek vezetőfülkéiben sem szabad dohányozni. Az aratás idejére a gabonatáblától 15 méterre éghető anyagtól és növényzettől mentes dohányzóhelyet lehet kijelölni. A dohányzóhelyen a dohánynemű gyűjtéséhez és eloltásához megfelelő mennyiségű vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.
Az aratógépet hajlékony földelővezetékkel, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni.
A szalmaösszehúzást és a kazalozást végző erőgép az összehúzott szalmát és kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égésterméke vagy annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen.
A szalmaösszehúzásban és a kazalozásban részt vevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától rendszeresen meg kell tisztítani.
Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az ezer négyzetmétert. A szabadban összerakott kazlak között a nagyobb kazalmagasság háromszorosát, de legalább 20 méter távolságot kell tartani. A kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban levő kazal az előző sorban levő két kazal közé kerüljön. A kazal elhelyezésénél robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok előállítására, feldolgozására, használatára, tárolására vagy forgalmazására szolgáló építményektől legalább 200 méter, egyéb építményektől, vasúti vágányoktól legalább 100 méter, közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább 25 méter és nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől a legfelső villamos vezeték és talaj közötti távolság háromszorosa, de legalább 20 méter tűztávolságot kell tartani.
Dohányozni szélcsendes időben a kazaltól legalább 30 méter távolságra szabad.
A tarló égetésének szabályai
A külterületen lévő lábon álló növényzet, tarló, illetve a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék szabadtéri égetését előzetesen engedélyeztetni kell a tűzvédelmi hatósággal. Az illetékbélyeggel (3000 Ft) ellátott kérelmet az égetést megelőző 10 nappal kell benyújtani az illetékes tűzvédelmi hatóságnak (Szombathelyi, Sárvári, Körmendi Katasztrófavédelmi Kirendeltség), melyet az 5 munkanapon belül bírál el.
Az irányított égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető:
A tarlót tilos minden oldalról egyszerre meggyújtani, hiszen menekülési lehetőséget kell biztosítani a vadállatok számára.
Csak tarlómaradványt lehet égetni, a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos.
A tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani. A fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani. Az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani.
Tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni.
A tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.
A tűz őrizetlenül nem hagyható, illetve ha már nincs rá szükség, azt el kell oltani! Az égetést követően a területet át kell vizsgálni, és az izzó, parázsló részeket el kell oltani.
Az előírások figyelmen kívül hagyása, vagy az emberi gondatlanság tűz kialakulásához vezethet, ezért a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság felhívja a lakosság figyelmét a fenti szabályok betartására!
